Nehézségek

Sziasztok! 
Nos, ez nem egy rész, és nem is egy átlagos bejegyzés, csak amolyan, "ezt muszáj kiírnom magamból" dolog, amit közzé fogok tenni.
Ez az a történet, amit már nagyon el akartam kezdeni, mégis most nehézségeim vannak. Bevallom, az 1. rész még csak-csak tetszik, de a második nem, és a 3. sem, jelenleg a 4.-et írom, hamarosan befejezem. Abban reménykedem, hogy azután könnyebben fog menni, talán, majd ha túl vagyok a bevezető részeken visszatalálok önmagamhoz és könnyebben fog menni. Arra kérlek titeket, hogy legyetek türelemmel, néhányan írtátok már az 1. részhez, hogy nem túl eredeti, nem annyira tetszik, stb... Megértem, szerintem sem a legjobb, nem tudom mi van velem mostanában. Gyülekeznek a viharfelhők a fejem felett, nincs szabadidőm, nincs magánéletem és van egy fiú is, aki nem hagy nyugodni, vagyis inkább én őrlődök ezen, de ez mindegy... 
Szeretnék időt kérni, amíg összeszedem magam, a téli szünetben pihenek majd magam, bár akkor is készülnöm kell majd az angol szóbeli vizsgáimra, de megpróbálok mindent kihozni magamból. Soha nem szenvedtem még ennyit egy történettel, mint ezzel, és én tudom, hogy ez nem lesz egy "sablonos" sztori, mint ahogy azt már megkapta, most nem túl jó, de majd lesz jobb is (remélem). 
Csak ennyit akartam, muszáj volt leírnom, újraolvasom ezeket a részeket, és a Nothing like us... részeit, és én magam is látom, hogy ez ahhoz képest borzasztó. Elkeserít, talán most kellene leállnom, de nem teszem, még vár rám Liam is, még írni akarok róla, és Niall-t sem hagyom cserben. Kérlek, ti se hagyjatok cserben engem a kezdeti bénázásom miatt. Talán majd a holnap megjelenő Midnight Memories album segít.
Köszönöm!

Nessa. xx